Well. . . ?

Haha~
Visszatértem mindenki örömére és bánatára~!
Lassan eljutok arra a lelki pontra mikor már a saját testi épségem sem fog érdekelni... *lepillant befáslizott kezére* Vagy már túlléptem azt a pontot? 
.
.
.
Nem tudom . . .Most az élet egy harc? vagy inkább egy verseny?
Harcolsz az életben maradásért és a mindenért, vagy versenyt futsz az idővel és a társaiddal hogy megszerezzél mindent?
Ha ez harc, engem éppen fojtogatnak. Ha verseny akkor fáradok. Ha egy szakadék. . . Akkor én éppen zuhanok.
Nem is tudom igazán, a mostani gondolataim zavarosabbak egy felkavart tó vizénél.
Ki él? Ki halt már meg? Ki győz? Ki barát és ellenség?
Hova tűntek azok a biztos határok?
*hunyja le szemeit és vesz egy mély levegőt, majd lassan kifújja*

Még ha ez csak egy blog. . . Melyet szobámból írok, tudom hogy vannak akik elolvassák . . . És véleményeket alkotnak rólam. Még ha nem is látom vagy hallom őket.
De most mégis olyan mintha kifaggatnának...
"Kiben hiszel vagy bízol?" "Kit akarsz elengedni?" "Kit szeretsz?" . . ."Mit akarsz?"
Nem tudom a válaszokat az érzelmek repkednek bennem! Hol boldog vagyok, hol szomorú. Valamikor társaságra vágyom és van mikor a legszívesebben elzárkóznék egy szekrényben. . .
.
.
.
A barátaim. . .  Ők rettentően fontosak nekem. . . Mindegyikük olyan egyéniség mégis hasonló! 
Haha~
Az egyikük okos, és bölcs, a másik anyáskodó és a csapat "anyja". A harmadik árgus szemekkel figyel és hűséges. Van akinek rettentően jó nyúzni az arcát. És vannak a Defekt Trio-s Bro-im is! Van a nagyvárosi menőcsaj! A latinok. . .A párom aki szeret engem és én is őt. . .  És még annyi mindenki hogy ha az összeset felsorolnám . . . Sose érnék ennek a végére. . . 
Szeretem őket. . . De valamiért. . . Akaratom ellenére. . . A legtöbbjük elől elzárkóztam? És nem tudom hogyan jussak ismét hozzájuk. . . Lassan a sok barát közül alig 2 emberrel beszélgetek . . . 
*Felpillant a barátaival kapcsolatos emléktárgyakra*
Mennyi emlék... mennyi rajz, mennyi együtt töltött idő nevetéssel megtelve. . .
Talán soha nem lehetek elég hálás nekik . . . Sose tudom majd nekik úgy elmondani hogy teljesen megértsék. . .  Mennyire értékesek nekem. . . 
.
.
.
Lassan fáj boldognak lennem, fáj a szomorúság is. Fáj a magány. A légzés, s a létezés mardos. . . 
A szervezetem fárad szinte folyamatosan alvásért kiált. 
Nem tudom mihez kezdjek. . . 
*Kinéz az ablakon ahol hatalmas pelyhekben hullik a hó*
Gyönyörű ma az este egy sétára. . . 
Haha~ 
Ha nem jelentkezem kint elaludtam valami jó kis zugban. . .  
További jó estét~ *kalapot emel és elsétál*
http://www.youtube.com/watch?v=8a86igZpnfk

Nem tudom . . .

Nem tudom...

Jelenlegi helyzetemben nem is tudom mit érzek. De olyan mintha késeket forgatnának az oldalaimban. Mind a kettőben majd kirántanák és ismét belém szúrnák. 

Szívemet egy erő ököl szorongatná. Érzem ahogy egyre nagyobbakat akar dobbanni a fogságban lévő szerv.

Azon gondolkozom lassan  hogy a való életben is összevarrom a szám. Nincs különösebb oka. . . Csak össze akarom mert nincs kedvem kommunikálni a világgal. 

Haha~

Vicces lehet úgy élni hogy egy szót se tudok kiejteni. Tátogni végképp nem. Csak testbeszédet használhatok.

Kíváncsi vagyok hányan értenének meg utána.

Valami a hátam mögött folyton suttogja fülembe hogy sokan elfordulnának tőlem. . .

Kezeit számra helyezi némaságra intve.

Magamban ismétlem hogy ez csak hazugság...

Igaz?

Ugye nincsen igaza?

Haha~ ez átment önsajnáltatásba tudom jól. . . 

Haha~

.

.

.

*Sight*

Tévedtem mikor azt hittem könnyen túl teszem magam a családi bomláson. . . .

Most dolgozom fel igazán mit is jelent ez valójából.

Nem lesz többé itthon anyum a hátsókertben ahol dolgozik. Nem lesz itt bátyám aki folyton a plüsslabdájával csesztessen és kötényest adjon.

De apum itt lesz . . . Vele többször van jó kedvem ez igaz. . .De ő többet is vár el mint édes anyum . . .

Haha~

Vicces a sors fintora.

Kiderült nem régiben egyik barátnőm arról áradozott otthon hogy milyen jó nekem hogy együtt a család és szeretés.

Erre kaptam egy hasba rúgást a világtól.

Haha . . .

De ha szívem szerint a földön maradnék. S onnét lesnék fel az égre figyelve hogyan változik lassan. Nekem kötelezettségem felállni és provokálni tovább az életet. Hogy úgy verekszik mint egy kislány.

*Összébb húzza magát a székén*

És gyakrabban fogok egyedül maradni. . . 

Most se vagyunk ejjj de sokat. De az esetek 90%-ában mindig maradt valaki velem ebben a házban.

Most viszont ha apum nem lesz itthon csak én. . .

Ismét magányos leszek. . .

Igaz a barátaim itt lesznek. . . Vagyis. . .  A nettkapcsolat másik végén. . . 

És ez a baj . . . 

Nincsenek itt mellettem  . . .  

Haha~ 

Ez kicsit önző tőlem tudom. . . 

De az ember már csak egy önző lény. . . 

Nemde?

.

.

.

Úgy érzem magam mint egy játék. Egy olyan játék melyt felkel tekerni ahhoz hogy zenéljen és azt a vidám kis dallamot játssza egyfolytában.

Csak lassan kezdenek túl használni.

Fáradok. . . .

.

.

.

Haha~ 

Olyan vicces figyelni ahogy a barátaim ilyen jól elvannak egymással.

Ilyenkor nincs szívem közbe szólni mert félek elrontanám a hangulatot.

S én azt sose akarom.

Máskor is.

Mikor találkozom velük.

S beszélgettünk.

Volt egy másodperces csönd.

Én kihasználtam volna a csöndet és mondani valamit.

De mindig valaki a szavamba vágott és sose jutottam a mondandóm végére.

Haha~

Kicsit rosszul esett de nem érdekelt soha.

Mert a barátaimról volt szó.

Így ilyenkor mindig meghúztam magam a helyemen és figyelemmel hallgattam mit mesélnek a többiek.

Haha~

Olyan érdekes megfigyelni másokat! 

Főként a barátaimat.

Mert így mindig a kedvükbe tudok járni és nem tudok olyat tenni amiért megharagudnának rám! 

*smile*

Igen.... Nekem Java részt csak ez maradt. . . Mindenki kedvére tenni és megfigyelni a dolgokat míg azok lassan megváltoznak az idő múltával.

Haha~ Vicces. . . Most ugyanúgy érzem magam mint mikor mindenen eltudtam sírni magam. . .

De csak érzem. . .

Kívülről semmi. . .

Csak mosolygok vagy érzéstelen arccal nézek magam elé. . . 

Ennyi lennék?

Hahahahaha~

.

.

.

Haha. . . .Ha. . . ha. . . Ez a bejegyzés semmijenre sikeredett . . .

De néha ilyen is kell. . .

Mikor nem tudod szavakba és gyönyörű mondatokba foglalni amit érzel csak írod és írod míg valami érdekeset össze nem írsz.

De. . . .

Mára ennyi elég lesz. . .

http://www.youtube.com/watch?v=zIF9VxkJntE